Háromszék megyében működő közép- és szakközépiskolák magyar tagozatának képviselőivel tartott dec. 10-én megbeszélést Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, jelen volt Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is. A tanácskozás témáját a 2004-ben indítandó magyar tannyelvű osztályok száma és profilja képezte. Minden iskola megkapta a tanfelügyelőségtől azt az átiratot, amely rögzíti a magyar aligazgatók hatáskörét, akik a tagozat sajátos problémáiért felelősek, azonban egye iskolákban ezt nem közölték az érintettekkel. Egyes középiskolák román többségű vezetőtanácsa nem hagyta jóvá a magyar tagozaton oktató tanárok javaslatát olyan osztályok indítására, amikre az igények alapján valamint a magyar tagozat fenntartása érdekében szükség lenne. Dáné Károly a kormányzópárttal megkötött protokollum alapján akarja elérni, hogy olyan osztályok induljanak, amelyekre valóban igény van. Az iskolaközpontok továbbra is a szakközépiskolai osztályokat szeretnék visszakapni. Azokban az iskolákban, ahol az utóbbi évek során kiiktatták a magyar osztályokat, nagyon nehéz újralétesíteni a tagozatot. Másutt - például Segesváron -, érdeklődés hiányában nem is indulhatott magyar tannyelvű szakiskolai osztály. /(bodolai): Tanácskozás a középfokú oktatás jövő évi lehetőségeiről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2002. június 25.
Háromszék megyében a pedagógusok át- és kihelyezésének, illetve versenyvizsgáztatásának első szakaszában 109,5 állás megszűnése miatt került sor átszervezésre. Június első felében huszonegy kérést megoldottak, tizennyolc esetben csupán egy évre találtak megoldást, hetven pedagógus egyelőre katedra nélkül maradt. Az elemi oktatásban ötvenöt magyar tanítónak nem lesz osztálya ősztől, számukra helyettesítést vagy az V—VIII. osztályokban több tantárgyból összeállított mozaikkatedrát ajánlanak. Múlt héten 32 pedagógust az oktatás érdekében helyeztek át. A következő lépésben a címzetes állásokért tartanak versenyvizsgát a következő hónapban. /(fekete): Tanítófölösleg Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2004. április 7.
Czikó Árpád közgazdász-bankigazgató könyvet ír Háromszék gazdasági sorsának alakulásáról. A térség gazdaságtörténetét az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéstől indítja, és az 1989-es fordulatig követi nyomon. Czikó Árpád kitér arra is, hogy 1945-től a kommunisták hogyan nyomulnak előre. A Maniu-gárda kivonulása után próbálnak minden kulcspozíciót megszerezni. Kitakarodásuk után a székelyföldi lakosság fellélegzett. Azután az első népgyűlések. Kezdetben mindennap népgyűlés volt. Minden kizsákmányolót, földbirtokost és nagytőkést fel akartak akasztani, erről beszéltek a szónokok. Pila marsall éjjeliőr volt a kovásznai erdőiparnál, 1945 után meg tábornoki egyenruhában masírozott a népőrség élén. Ez a népőrség különálló alakulat volt, Pilának alárendelve. Az egyik alakulat parancsnoka Elephant József festő és mázoló, egy Péter nevű suszter volt a másik parancsnok, és egy harmadik szabó volt. Az első megyefőnöknek Demeter Andrást, egy bölöni gazdálkodót neveztek ki. Akkor a megyei párttitkár Csoboth Imre nevezetű kászonújfalusi férfi, előbb bukaresti szabómester volt, és illegális kommunista. Apor báró után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Szentiványi Gábort kinevezte főispánnak. Ő 1945 áprilisában jött haza, jelentkezett a népőrségnél és közölte, ő doktor Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye főispánja. Abban a pillanatban letartóztatták. /Sylvester Lajos: Gazdálkodás Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2004. december 14.
Az elnökválasztáson Háromszék megyében Adrian Nastase szerezte meg a szavazatok többségét, 50,94 százalékát. /(Szekeres): Háromszéken Nastase nyert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2005. február 18.
Rosszallja a Magyar Polgári Szövetség, hogy az RMDSZ Háromszék megyében ,,kénytelen volt elfogadni” az intézményvezetői helyek kevesebb, mint felét. ,,Ha egy szervezet kegyként értékeli a neki kijáró tisztséget, s ennek következtében bármit el lehet művelni vele, az megérett a bukásra. A következetes vezető többségi politizálásban nem fogadhatja el, hogy a megalázó második helyre tegyék, s a háta mögött röhögjenek” – szögezte le Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke. /(-kas): Megalázták az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2005. március 4.
Reiner Antal neve, sorsa az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciós perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen a tömeg közvetlen kínzójára támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt. Agachével végzett a népharag. Teljesen ötletszerűen öt embert választottak ki és megvádoltak gyilkossággal. Az elítélés nem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték). Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt. A román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije – Esztelneken egy kis házrésze –, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Az elfogult és igazságtalan ítéletet Frunda György ügyvéd a strasbourgi emberjogi bírósághoz továbbította. 2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Addig kellene Háromszék polgárainak az eddig gyűjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összegyűjtenie. /Simó Erzsébet: Negyvenhétmillió lejen múlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2005. március 4.
A Magyar Polgári Szövetség vezetői sajnálják, hogy az RMDSZ nem fogadta el felajánlásukat, és nem lehetnek a március 15-ei ünnepségek társszervezői – hangsúlyozta Gazda Zoltán Háromszék megyei elnök. Kifejtette, fontosnak tartják, hogy az autonómiatörekvés kinyilvánítása helyet kapjon az ünnepségen, ezért kérik: a háromszéki helyszíneken olvassák fel az SZNT február 12-i ülésén elfogadott, Mit kíván a székely nép? című dokumentumot. A rendezvény sepsiszentgyörgyi szervezőjével, a Mikes Kelemen Művelődési Egyesülettel felvették a kapcsolatot, ajánlatukat elfogadták, és megígérték, hogy előterjesztik jóváhagyásra az RMDSZ-hez. Gazda kifejtette: a díszvendég, Jeszenszky meghívásában az MPSZ-nek is szerepe van. /(-kas): Legyen szó az autonómiáról (Március 15.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2005. június 3.
Az esőzések nyomán kilépett medréből a Torja pataka. Két tucatnál több lakást árasztott el. Korábban Zágon pataka, majd Feketeügy, újból Kovászna pataka, a múlt héten a Nyáraspatak, s most a Torja okozott gondot. Háromszék megyében Nagyborosnyón okozta a legnagyobb kárt az előző árhullám, segítségre szorulnak. /Torja pataka is kilépett medréből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 17.
A Háromszék megyei szaktanácsadó testület tagjai a Háromszék június 9-i számában megjelent Kötelező című cikk valótlan kijelentéseit visszautasítják. Az óvodai oktatás terén második éve szerepel már az országos nevelési programban az ökológiai nevelés. Háromszék megyében régóta működik az óvónők Pro Natura mozgalma, akárcsak az Erdei Óvoda program. Ezek szolgáltak kiindulópontként a Bóbita Környezetvédő Óvónők Egyesülete megalapításához. Ők készítették a környezetvédelmi helyi óvodai programot és a Zöld Napok Ökokalendáriumot. Hangsúlyozták, hogy a kiadványok megvásárlása nem kötelező. /Bartók Szende, Bardócz Anikó, Elekes Ildikó, Márk Emese, Molnár Dalma, Péter Izabella, valamint Prezsmer Imola szakfelügyelő: A kiadványok megvétele nem kötelező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./ Az újságíró válaszolt erre a visszautasításra: igenis kötelezővé tették a kiadvány megvásárlását. Elkezdődött a hajtóvadászat: azt keresték, ki volt az ,,informátor”? /Szekeres Attila: Fentről jött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2005. június 21.
Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2005. július 30.
A tizenkilenc Háromszék megyei kormányhivatal közül a mai napig hétnek az élére nem nevezték még ki az új magyar vezetőket – közölte Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. A koalíciós partnerekkel az egyezség megtörtént, a késedelem a központon múlik. Ezért nincs több mint fél évvel a kormányváltás után új vezetője a megyei művelődési igazgatóságnak, ahová Jánó Mihály, a versenyhivatalnak, ahol Jesány Péter, a környezetvédelemnek, ahol Kovács István kinevezésére várnak; a sportigazgatóságnál Kicsid Gábor, a vízügynél Szőke András, a lakásügynökségnél Király Sándor, az ifjúsági és táborigazgatóságnál pedig Tischler Ferenc a jelölt. /(s): Heten még a kinevezésre várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 22.
Augusztus 20-án Felsőesztelneken, a borvízkútnál a keresztény államiság ezerszáz éves, valamint Szent István király emlékére kettős keresztet avattak. A kőből készített hármashalmon álló három méter magas emlékkeresztet a közbirtokosság és a Szacsvai János Alapítvány megbízásából Bíró Gyula helybeli faragómester készítette. A kis parkban díszőrséget álltak a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság gyalogos katonái. Szent István alakját és Háromszék megyei kultuszát Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója méltatta, külön kitérve arra, hogy Szent István napja a legrégebbi nemzeti ünnepünk, hiszen több mint kilencszáz éve ünneplik. /Iochom István: A Szent Királyra emlékeztek (Keresztállítás Esztelneken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2005. augusztus 29.
Kereken tíz líceumi osztállyal indul kevesebb az új tanévben, mint amennyit a minisztérium jóváhagyott, és ennek egyik fő oka, hogy sokan buktak meg a képességvizsgán – közölte legutóbbi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma Háromszék megyei főtanfelügyelő. A tervezett 65 osztályból tehát csak 55 kilencedik lesz, ebből 37 magyar és 18 román tagozaton. A megye szakiskoláiban tervezett 40 kilencedik osztály azonban kevésnek bizonyult, további háromnak az engedélyeztetését kérték, és ebből kettő létre is jött, a harmadikba azonban nem jelentkeztek a diákok. A szakiskolások egy része tizenegyedik osztályban visszakerül a líceumokba: idén tizenhárom osztállyal több tizenegyedikes kezdi a tanévet a megyékben, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a tanári állások száma nem csökken. A szakiskolákból a líceumokba kilencedik osztály végén sikeres képességvizsgával és a líceum által meghatározott különbözeti vizsgával lehet átigazolni, de csak olyan osztályokba, ahol üres helyek vannak. /(demeter): Kevesebb kilencedik, több tizenegyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2005. szeptember 8.
Az alsó-háromszéki tájékoztató irodához mintegy 9500, a felső-háromszékihez mintegy 4600 oktatási támogatásra érkezett kérvény, és 600, illetve 250 körüli azon magyarul tanuló egyetemistáknak a száma, akik a hallgatói támogatást pályázták Háromszék megyében. A magyar állam által folyósított pénzösszegek a tavaly is késve érkeztek – az ígért október végi határidőből december vége lett, és idén sem bizonyos, hogy tartani tudják az ezúttal november végére kitűzött határidőt. Az irodák változatlanul fogadják a magyar igazolványra, valamint a diák-, pedagógus- és oktatói igazolványra benyújtott kéréseket is. /(demeter): November végéig mindenki megkapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2005. szeptember 9.
Hadsereg, rendőrség, csendőrség, terrorista-elhárító alakulat, pártok, állami intézmények, egy tucat román néző, koszorúk, hangosítás, görögkeleti ima, történelmi visszatekintés, díszbeszédek, zászlók, díszlépés, így emlékezett meg idén 1944. szeptember 8-áról a Háromszék megye román vezetősége a sepsiszentgyörgyi városháza előtt. Amelynek tetején azóta is ott leng a román zászló, hirdetvén egy magyar város magyar hatalom alóli dicsőséges felszabadítását, az ,,Erdély szent földjéért” vívott nehéz harcot. A többségi magyarságot az ünnepségen két kivezényelt igazgató képviseli, a többiek kimenthették magukat, ami természetesen sérti az itt élő románok érzékenységét. A magyarság érzékenységéről persze nincs szó. /Demeter J. Ildikó: Érzékenyen emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2006. január 13.
A Magyar Polgári Szövetség Háromszék megyei szervezetének élére új elnök került. Az alapszabályzat szerint a négy széki elnök félévenként váltja egymást a funkcióban, a most leköszönő Gazda Zoltán, sepsiszéki elnök mandátumát egy alkalommal már meghosszabbította a székek közötti egyeztető tanács. A háromszéki egyeztető tanács úgy döntött, ebben a félévben Fekete Károly állatorvos, kézdiszéki elnök irányítja majd a megyei szervezetet. /(-kas): Új elnök a megyei MPSZ élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2006. január 13.
Január 13-tól kiválthatják gyógyszereiket azok a krónikus betegek, akik a különböző egészségügyi programok keretében kapják havonta az életmentő medicinákat – ígérte a Háromszék megyei egészségbiztosító pénztár orvosigazgatója. Dr. Alexandru Mandru. A 2006-os esztendő első tizenkét napján a cukorbetegeket sújtotta legnagyobb mértékben a gyógyszerhiány, esetükben egy nap is számít a kezelésben. /(fekete): Tizenkét nap gyógyszer nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2006. január 28.
Ha valaki áttekintené Kézdiszentlélek amatőr színjátszásának utóbbi száz évét, a csúcsot vitathatatlanul a Jézusfaragó ember 1938-as bemutatásában jelölné ki. /Az 1908–1968 között Kézdiszentléleken bemutatott színművek listáját összeállította a falu néhai szorgalmas krónikása, Bartos Endre, és közreadta a Művelődés 1969. februári számában./ Nyirő József ,,havasi színjátékának” előadásáról még húsz-harminc évvel később is úgy beszéltek az egykori nézők, mint felejthetetlen élményről. A kézdiszentléleki szabadtéri produkció rendezője és a darab főszereplője Szakács Antal /1900-1980/ tanár volt, aki 1932–1940 között teljesített kántori szolgálatot a felső-háromszéki faluban. Szakács Antal Gyergyóalfalu szülötte, ugyanott kezdte tanítói és kántori pályáját, majd a tanári oklevél megszerzése után ugyanitt került szembe a román állami hatóságokkal, amikor egyik nyilvános szereplését államellenesnek minősítették, politikai pert indítottak ellene (1924). A két és fél évig tartó per végén felmentették a vád alól Szakács Antalt, aki ezt követően Csíkszentdomokoson nyert kántortanítói állást, aztán néhány évre visszatért szülőfalujába, ahol az iskola tanára lett. Dalkört és műkedvelő színjátszó csoportot vezetett, hangversenyt szervezett. A nehéz időkben irányt adó értelmiségi volt. Kórusa olyan kiváló volt, hogy meghívást kaptak az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus rendezvényein való fellépésre. Szakács Antal ugyanakkor pezsgésbe hozta a falu amatőr színjátszó mozgalmát, évente mutattak be színműveket. Megérdemelt megbízatást kapott, Háromszék vármegye tanügyi és népnevelői előadója volt 1940–44 között, aztán jött a frontszolgálat. Az anyaországban telepedett le, mivel Erdélybe nem térhetett vissza. 1946-tól népművelői munkakörben, később pedig tanárként dolgozott Bonyhádon, a frissen letelepített bukovinai székelyek körében, a szellemi otthonteremtéshez járult hozzá olyan, Székelyföldről származó értelmiségiekkel együtt, mint a kézdivásárhelyi Földi István, illetve magát az áttelepítést központi szintről irányító, ugyancsak kézdivásárhelyi születésű és gelencei kötődésű Bodor György. Szakács Antalt 1960-ban nyugdíjazták, s a következő évben Érden telepedett le. Az itt töltött évek alatt néha még fel-fellángolhatott a régi szenvedély, a versmondás, a rendezés, a közművelődésben való cselekvő részvétel. 1980-ban hunyt el, az érdi Újvárosi temetőben pihen. Az Új Ember című katolikus hetilapban Domokos Pál Péter búcsúztatta. Dr. Kolta László 2004-ben Bonyhádon jelentette meg füzetnyi terjedelmű munkáját Szakács Antal tanárról és népnevelőről. Kézdiszentléleken a Dávid Emil kántor vezette egyházi vegyes kar felvette 2001-ben egykori hírneves vezetőjének nevét. /Borcsa János: Szakács Antal, a lélek mindenese. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. április 6.
Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2006. május 25.
Néhai Seres András néprajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség számára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ünnepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdivásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szobraival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdialmási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Magyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésén, Püspökszilágyon. Nemes fába örökítette a Csíksomlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszárazpataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott főesperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Károly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2006. augusztus 26.
Három éve, 2003. október 16-án nyilvánosságra hozták a Hivatalos Közlönyben az első olyan szekustiszt-névsort, akiknek tevékenysége minden kétséget kizáróan kimerítette a politikai rendőr fogalmát. A 131 nevet tartalmazó lajstrom előkelő 7. helyét foglalta el Stefan Cerghizan, a Háromszéken ismert szekustiszt, aki 1939-ben született Mezőszentmargitán. 1968-69-ben főhadnagyként a Belügyminisztérium Hargita megyei Felügyelőségének alkalmazottja, a Szekuritáté 1-es ügyosztályának helyettese. Őrnagyként a Belügyminisztérium Kovászna Megyei Felügyelősége 1-es ügyosztályának vezetője, 1982-től ezredesi rangot kapott, és ugyanazt az 1-es ügyosztályt vezette, azaz a lakosságot megfigyelő részleget. 1986-ban Szatmárra helyezték, a forradalom ott érte. Cerghizan az egyik legrettegettebb szekustiszt volt Háromszék megyében, a lakosság sakkban tartása volt a feladata. Sok embert besúgóvá tett. Minden megtorló akcióban benne volt, ő tartóztatta le annak idején Visky Árpád színészt, ő szállíttatta Bukarestbe, az ő általa összegyűjtött vádpontok alapján ítélték börtönben letöltendő büntetésre, és minden bizonnyal benne volt a keze abban is, hogy kiszabadulása után azzal alázták meg, hogy nem engedték a színpad közelébe. Öngyilkosságba is ő és csapata kergette. De loholt a tanárok nyomába, külföldi vendégek, diplomaták után, árgus szemekkel figyelte az értelmiségieket, vallatott, ha ENSZ-tisztviselő járt erre, ha Szőcs Géza robogott át a megyén. Cerghizan a bűnös szekustisztek listájára került, de a közlésnek a megszégyenítésen túl semmiféle hatása nem volt. Cerghizant egy ideig nem lehetett Sepsiszentgyörgyön látni, majd elkezdett visszajárni egykori vétkei színhelyére. Mostanában gyakran látják békésen beszélgetni vendéglőben, sétálni – mi több, Sepsiszentkirály határában impozáns házat is épített. /Simó Erzsébet: A szekustiszt visszatért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2006. szeptember 16.
Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2006. október 14.
Minden ötödik elemi iskolás összevont osztályban tanul, és Háromszék megyében működik hét olyan osztály, amelyekben összesen nincsenek annyian, mint egyetlen teljes létszámú középiskolaiban. Tavalyhoz képest hétszáz diákkal van kevesebb a megyében, egy évvel korábban kilencszázzal csökkent a létszám, azelőtt évente ezerrel apadt a tanulótábor. Mérséklődni látszik ugyan a létszámcsökkenés, de az osztályok és óvodai csoportok száma nem sokat változik évente. Falun az összevont I-IV. osztályok száma elérte a kritikus határt: a 147 ilyen típusú osztályban 1886-an tanulnak, ez pedig huszonötös létszámmal számolva csupán hetvenöt osztály létjogosultságát jelenti, és ha ezt betartanák, a tanítók fele állás nélkül maradna. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint akkor lesz igazán gond fenntartani ezeket az osztályokat, amikor bevezetik a diáklétszám szerinti finanszírozást. E tekintetben kérdéses a fennmaradásuk a tíz alatti létszámmal működő osztályoknak is, ilyenből is van a megyében: hét elemiben, öt pedig gimnáziumban. Ezek főként román tannyelvű osztályok. /(fekete): Nőtt az összevont osztályok száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2006. október 17.
A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2006. október 28.
Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke második kiadásban is megjelentette az egykori sorstársai visszaemlékezéseit tartalmazó Katonasors című dokumentumgyűjteményt. 1999-ben kezdte a lapátos hadsereg tagjainak számbavételét, majd pedig visszaemlékezéseik összegyűjtését. Először Hargita, majd Háromszék és Maros megyében is megalakult az 1950-es években kényszermunkára hurcolt munkaszolgálatosok szövetsége – melynek azóta is elnöke –, a parlamenti képviselők segítségével kiharcolta, hogy mindazok szerény havi kárpótlásban részesüljenek, akik az 1950–1961 közötti időszakban lapátos építő- munkán töltötték le katonai szolgálatukat, majd szervezetüket felvették a Volt Munkaszolgálatos Katonák Nemzetközi Szövetségébe. Buzogány Dénest rendszeresen meghívják a Nemzetközi Szövetség konferenciáira. Nemrégiben Prágában számolhatott be szervezetük munkájáról. Tavaly jelent meg a könyv első kiadása, hamar elfogyott, szükséges volt újbóli megjelentetése. A kötet a visszaemlékezések és dokumentum értékű fotók mellett tartalmazza a 2004. március 1-jéig beérkezett kérések alapján összeállított Hargita, Kovászna és Maros megyei munkaszolgálatosok névjegyzékét is. /Katonasors – második kiadásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2006. november 25.
Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
2007. február 27.
Háromszék megye etnikai összetételét tükröző szervezetet kíván kialakítani a Nemzeti Liberális Pártból kivált új alakulat – jelentette ki ennek vezetője, Alexandru Vrinceanu. A Liberális-Demokrata Párt elsősorban fiatalokat és tenni akaró embereket vár. A párt irányvonalairól, terveiről Vrinceanu konkrétan csak a falun élők gondjainak enyhítését említette célként. /Demeter J. Ildikó: Magyar fiatalokat vár az új párt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2007. november 3.
Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tagjai mellett az elmúlt héten Nagykovácsiban és Budapesten tartott családkongresszuson Háromszék megyéből Bandi Sándor és Boldizsár Béla, az Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület, illetve a bélafalvi Caritas Megsegítő Alapítvány elnöke vett részt. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által szervezett találkozón öt ország családszervezete képviseltette magát. A NOE fennállása huszadik évfordulójának ünnepségén a budapesti Semmelweis Egyetem épületében Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke több mint három órát töltött a nagycsaládosokkal. /Iochom István: Két háromszéki a családkongresszuson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2008. október 10.
Angyaloson a templom előtti téren van Háromszék megye egyik legszebb világháborús emlékműve, amelyet néhai Bene József tervezett, akit ezernyi szál fűzött Háromszékhez, a Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozott mintegy félszáz festményt, grafikát. Az angyalosi emlékmű az első világháborús hősök emlékét megörökítő monumentális mű. Fő oldalán Magyarország patrónája, egy Máriát ábrázoló női alak védelmezően tartja kezét, leplét a fehér márványba vésett névsor felett. A második világháború után az angyalosi áldozatok névsora is felkerült az emlékműre. Amíg máshol, előfordult hogy magyar segédlettel zúzták tönkre, rombolták le az országzászlótartó, emlékműszerű alkotásokat, addig Angyalos népe – akárcsak a szomszédos Gidófalva – őrizte emlékművét a kommunizmus idején, a történelmi Magyarország 63 vármegyéjéből származó földdel a talapzatában. Azután a vidék villamosítása idején a falvakban minden kisebb tér közepébe becövekeltek egy-egy betonkolosszust, ez tartotta vezetéket. Székelyföldön alig lehet egy olyan látószöget találni, hogy műemléképületeket, templomokat, emlékműveket fényképezni lehessen ezektől az oszlopoktól. Az angyalosi emlékmű melletti dr.Imreh Barna Közösségi Ház jó ízléssel felújított épület. /Sylvester Lajos: Kegyelet és kegyeletsértés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./
